Hely: Pécsely, Hideg-hegy
Foglalkozás: Endre környezetkutatóként végzett az egyetemen, emellett erdésztechnikus, környezet- és természetvédelmi technikus, jelenleg pedig ácsnak tanul. Ramóna tervezőgrafikus művész és alkalmazott grafikus szakoktató egy középiskolában.
Életbölcsesség: „A kultúra számomra nem az, hogy pl. koncertekre járok, hanem hogy hogyan állok hozzá a környezetemhez, és főleg a természeti környezethez.”
Amiből többletük van: Endre végzettségeiből és érdeklődési köréből adódóan jártas a természettudományi és erdészeti témákban, tájhasználati témakörökben, fenntarthatósági megoldásokban. Ismereteit bővíti a fa munkákban, gyakorlata van napelemrendszerek összeszerelésében, telepítésében. Ramóna: tervezőgrafikai szolgáltatások, grafikai programok ismerete – tudásmegosztás a témában
Web: Ramóna – KRKgraphic, Esküvőműhely; Endre – Ökologika Műhely – Tőgyi Balázzsal együttműködve
Amiből hiányuk van: “Többletinformáció” és tudás: lovakkal való kommunikáció, lovaglás, illóolajok, hidrolátumok, gyógyító és ehető, vadon élő növények… Tudásszomjuk nagy és szerteágazó. Endre hiányát érzi a kutatási lehetőségeknek, szakértők bevonásának, környezeti monitoring projekteknek.
Endrét már gyerekként is a kiköltözés foglalkoztatta, 20 évvel ezelőtt szülőföldjén, Nógrád megyében barátaival tervezték közösen megtenni az első lépéseket egy, önellátó életforma felé. Az egyetem után a Soproni hegyvidéken próbált területet vásárolni saját farm kialakítására, amely minta-, illetve iskola-kertként és kultúrális térként is funkcionált volna.
Sok év elteltével egy permakultúra képzés a pécselyi Hideg-hegyre vezette, ahol hasonló elképzelésekkel találkozott, és ez megerősítette az együttműködés iránti vágyát, a házigazdák hívására, úgy döntött, elkezd kapcsolódni ehhez az alakuló hegyi közösséghez.
Itt azóta Ramónával saját területet is vásároltak. Igyekeznek kialakítani egy magasfokú önrendelkezésre törekvő életformát. 5 éve méhészkednek, tartanak tyúkokat és kerttel kísérleteznek, gyümölcsöt oltanak, területüket alakítják. Van lovuk és juhokat is tartottak már.
„Az állattartásban is a fenntarthatóság szemléletét képviseljük, vagyis olyan fajtákat igyekszünk választani, amik jó takarmányhasznosítók, rosszabb legelőkön is tudnak gyarapodni, jól bírják az időjárási körülményeket, a szabadtartást.” Területükön egy polikultúrás rendszer kialakítását kezdték el. Fontosnak tartják az erózió elleni védelmet, amit többek között mulcshagyó technikával, élő gyökerekkel, vízmegtartással, szintvonalas gazdálkodással tudnak elérni. Egészséges talaj, és ökoszisztéma kialakulását szeretnék támogatni.
A hegyen élelmiszerközösségben élnek, közös beszerzésben és termelésben vesznek részt, közösségi konyhát használnak többekkel. Esővizet gyűjtenek, napelemről van áramuk, és gáztűzhelyen, illetve télen sparhelten főznek.
A Másik Balaton jövőjét abban látnák, hogy sokkal több a helyi és térségi szintű együttműködés: „A helyi szereplők, gazdálkodók, önkormányzatok, értéktársak közösen cselekednek: fenntartható állattartás – csordaközösségek, mozaikos tájhasználat – erdőkkel és természetes élőhelyekkel gazdagon tarkított területek, térségi szintű vízgazdálkodás… tudásmegosztás van és értékek cseréje.