Simon Katalin és Simon Csaba

Hely: Pécsely szőlőhegy

Mottó / küldetés: Tanítónőként az a meggyőződésem, hogy a gyerekeknek az alsó tagozat ismeretanyagát közel a családhoz és a természethez, a lakhelyükön, a lehető legnagyobb tapasztalati úton kell megszerezni, az életkori sajátosságokat figyelembe véve informatikai eszközök használata nélkül.

Vidéki életében az érték: “Sok mindent megtapasztalhattam az életemben, luxust, utazást, kényelmes életet. Szép volt, jó volt, elég volt. Itt, a „hegyben”, a természetben élve, a természettől tanulva szeretnék élni!”

Foglalkozás: gazdálkodók, emellett Csaba informatikus, Kata tanító

Amiből többlete van: sok tapasztalat, hogy mit, hogyan ne csináljunk kiköltözőként

Amire szüksége volna: még több tudásra, még több együttműködésre, kölcsönös segítségnyújtásra a szomszédságban, a faluközösségben.

Kata és Csaba bejárták az országot, az Alföldtől az Őrségig, hogy Finnországból hazaköltözve, itthon kezdhessék el gazdálkodó, természettel együttműködő életüket. 2013-ban, hosszas keresgélés után, egy “véletlen” úgy hozta, hogy Kata megállt Pécselyen, és betért a könyvtárba segítséget kérni, ahol nem csak internet hozzáférést, hanem majdani életterük helyszínét is megtalálta. A kiemelkedően segítőkész és kedves fogadtatás hatására eldöntötték Pécselyen szeretnének letelepedni.

Azóta különösebb gyakorlati tudás és tapasztalat nélkül fejest ugorva a vidéki élet legjavába állatokkal vették körül magukat, lovakat, tehenet, nyulakat, baromfikat, kutyákat, és macskákat is tartanak. Ezen kívül van veteményesük és gyümölcsösük. Húsból önellátóak, tojásból már feleslegük is van, amit szívesen cserélnek vagy ajándékoznak el. Gyümölcsfáik termését feldolgozzák. Törekszenek arra, hogy környékbeli termelőktől vásárolják meg mindazt, amit maguk még nem tudnak megtermelni. Tapasztalatot szereznek, folyamatosan kísérleteznek, tanulnak a vegyszermentes ökológiai gazdálkodási módokról, technikákról.

Kata a pécselyi kisiskolában dolgozott, előtte pedig Finnországban tanított, ahol a gyermekek oktatásának ideális pedagógiai módszereiről, azok alkalmazásáról szerzett tapasztalatot. “Pedagógusként az a hitvallásom, hogy gyerekeinknek az alsó tagozat ismeretanyagát a hétköznapi tevékenységekkel összhangban, a lehető legnagyobb tapasztalati úton, a lakhelyükön kell megszerezni, kisiskolás korban még kerülve az informatikai eszközök használatát.

Ebben az időszakban a gyerekek tanuljanak számolni, olvasni, írni, logikusan gondolkodni, értsék az olvasott szöveget, fedezzék fel az ok-okozati összefüggéseket! Minden mást pedig az úgynevezett készségtárgyakon keresztül sajátítsanak el, a kétkezi alkotás, rajz, ének, zene és mozgás által. Az alsó tagozatban a gyerekek számára a legfontosabb a szociális együttműködés tanulása, a közösségben való létezés megtapasztalása és az élet igenlése, örömtelisége.”

Hisznek az együttműködésben, a jó szomszédságban, az összefogás erejében. Fontos számukra a falu szintű élelmiszer-önrendelkezés, a táj szintű vízgazdálkodás témája, az autentikus tudás megőrzése, a hagyományos mesterségek továbbadása.